Akár 3 hónapba is telhet a gyakorlati hely megtalálása, és a gyakornokok közel 40% nem kap fizetést a gyakornokság alatt – derül ki a Gyakornokvadász saját kutatásából. A kérdőívet kitöltők mindössze 23%-ának ajánlottak fel állást a gyakornokság letelte után.
Szerettünk volna valamilyen adatot közölni az éppen gyakornoki helyet keresők számára, hogy mire számítsanak, mennyi ideig kell majd keresniük és hány interjúra kell elmenniük, hogy megtalálják gyakornoki helyüket, de nem találtunk ehhez kapcsolódóan adatot vagy statisztikát, ezért saját kutatást végeztünk, melynek eredményét most meg is tudhatjátok.
A szakmai gyakorlattal kapcsolatos kérdőívünket 190 fő töltötte ki, ebből 152 már teljesítette vagy a kutatás ideje alatt töltötte kötelező szakmai gyakorlatát. Az ő válaszaik alapján képet kaphatunk arról, hogy átlagosan mennyi ideig tart egy főiskolásnak vagy egyetemistának szakmai gyakorlati helyet találnia, hány helyre kell ehhez jelentkezni, és hány helyre hívnak be interjúra. Természetesen az is fontos, hogy milyen méretű vállalatnál tudnak elhelyezkedni, és a gyakornoki munkáért cserébe kapnak-e oktatást, vagy fizetést. A továbbiakban a 152 gyakornok válaszait fogjuk elemezni, hiszen őket már felvették gyakorlati helyükre, az ő válaszaik alapján tudunk hasznos következtetéseket levonni.
Sokak számára nem könnyű gyakorlati helyet találni, több helyre jelentkezniük kell, mire bejutnak valahova, vagy megtalálják a számukra megfelelő vállalatot. A kérdőívet kitöltők nagy aránya kevesebb, mint két hétig keresett gyakornoki helyet, viszont közel 40%-uknak egy hónapnál tovább tartott gyakorlati helyet találnia. Az ábra jól szemlélteti, hogy a kérdőívet kitöltők számára mennyi időbe telt megtalálnia szakmai gyakorlati helyét.
Az is fontos azonban, hogy ők hány helyre jelentkeztek. Közel azonos azok aránya, akik csak egy helyre jelentkeztek azokéval, akiknek nem kellett 2 hét megtalálni a gyakorlati helyet. A két ábrát összehasonlítva elmondhatjuk, hogy annál tovább tart a keresés, minél több helyre kell jelentkeznünk. A válaszadók 10%-a több mint 30 helyre jelentkezett. A jó hír azonban, hogy 45%-uk legfeljebb 5 helyre adta be jelentkezését. Egy jól megírt önéletrajzzal és egy jól sikerült interjúval nagy eséllyel fel is vesznek minket a vállalathoz, de ne felejtsük el az esetleges tesztfeladatot, hiszen azon is jól kell teljesíteni.
A gyakornokok majdnem felét csupán egy interjúra hívták be, ami azt jelenti, hogy jól szerepeltek és felvételt nyertek a céghez. Szintén hasonló arányban legfeljebb 5 helyre hívták be a gyakornokokat elbeszélgetésre. 6-nál több céghez csupán 4%-a ment interjúra a megkérdezett gyakornokoknak. Ebből következtethetünk arra, hogy a legtöbbeket azért néhány interjú után felvesznek valamely céghez. Ha már interjúra kerül sor, esélyesek vagyunk a kiszemelt cégnél.
A gyakornokká válás folyamata című cikkünk segítséget nyújthat a jelentkezés és az interjúra való felkészülés során.
A válaszadók csupán 6%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával, több mint felük azonban legalább 2 nyelven beszél. Nyelvvizsga nélkül a legnehezebb elhelyezkedni, főként multinacionális vállalatnál. A legtöbben angol vagy német nyelvvizsgával rendelkeznek, ahogy az ábrán is látható, de legtöbbjük esetében nem ez az egyetlen beszélt nyelv. Kizárólag angol nyelven a megkérdezett gyakornokok 36%-a beszél, míg német nyelven csupán 5%-uk. Angol és német nyelven is beszélők aránya 34%.
A nyelvvizsgák szintjét is vizsgálva kiderül, hogy legtöbben középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, de a középfokú szakmai nyelvvizsga és a felsőfokú sem ritka a gyakornokok körében. A felsőfokú szakmai nyelvvizsga már ritkább, a kérdőívet kitöltő gyakornokok csupán 5%-a rendelkezik ilyen nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Akinek esetleg nincs középfokú szakmai vagy felsőfokú nyelvvizsgája, de ezen a szinten beszél egy adott nyelvet, akkor sincs semmi probléma, hiszen a munkáltatók nem fogják megnézni a nyelvvizsgádat, ők arra kíváncsiak, hogy valóban beszéled-e a nyelvet. Azonban ha megvan ugyan a nyelvvizsgád, de nem tudsz megszólalni az adott nyelven, akkor nem sok eséllyel indulsz egy multinál, ahol követelmény legalább az angol középfokú nyelvtudás.
Iskola válogatja, hogy mennyi gyakornoki időt követel meg a hallgatóktól. Kérdőívünkben erre is kitértünk. Azonban itt fontos megemlíteni, hogy a kérdőívet kitöltők fele a BME hallgatója, közel 30%-a pedig BGF-es hallgató. Kisebb arányban az ELTE és BCE tanulói vettek részt kutatásunkban. A BGF 600 óra szakmai gyakorlatot követel meg hallgatóitól, míg a BME-n egyes szakokon 120 óra szakmai gyakorlat a követelmény.
A kutatásban részt vevő gyakornokok 40%-a több mint 15 hetet töltött szakmai gyakorlaton, ami elsősorban annak köszönhető, hogy sok vállalat fél éves vagy egy éves gyakornoki programokat hirdet. Ennek köszönhetően a gyakornokok egyes cégeknél több időt is eltöltenek, mint amennyit az iskola megkövetel. 14% azok aránya, akiknek 6 hetet sem kell gyakorlaton eltölteniük, de nem ez jellemző a főiskolákra és egyetemekre. Legnagyobb arányban 6-12 hetet töltenek gyakorlatozással a hallgatók, de a 16 hét és fél év közötti gyakornokoskodás is jellemző.
Arról is fontos beszélni, hogy a gyakornok mit kap a munkájáért cserébe. Sok helyen nem fizetnek a gyakornoki munkáért, de vannak olyan vállalatok, ahol a fizetés helyett oktatást kapnak a gyakornokok. Azok közül, akik azonban kapnak fizetést legnagyobb arányban 70 000 forintnál magasabb fizetést kapnak, legtöbben közülük multinacionális vállalatnál töltötték gyakornoki idejüket. A kis- és nagyvállalatoknál csak kis arányban jellemző a gyakornokoknak való fizetés. Ugyanakkor multinacionális cégek is vannak, amelyek nem fizetnek a gyakornokoknak.
A kérdőívünket kitöltők 22%-a nem kapott oktatást gyakornoksága alatt, de a legtöbb esetben legalább elmagyarázták nekik mi a feladat, 34%-uk azonban oktatást is kapott a munkahelyén, ahol kötelező szakmai gyakorlatát töltötte.
Kérdőívünkben azt is megkérdeztük, mennyire tartották hasznosnak a gyakornokok a gyakorlati munkát. 1-10-ig terjedő skálán a legtöbben 8 vagy 10-re értékelték a gyakorlati munka hasznosságát. Elmondható tehát, hogy a gyakornokok közel 60%-a legalább 8-as értékelést adott erre a kérdésre.
Fontos végiggondolni, hogy mit szeretnék egy gyakornoki munkától. Sok helyen ugyan fizetnek a gyakornokoknak, de adminisztrációs munkát végeztetnek vele, vagy még rosszabb esetben kávéfőzésre veszik fel, de a szakmájához szükséges tapasztalatokra nem tesz szert. Vannak azonban olyan cégek, ahol ugyan nem fizetnek a gyakornoknak, de kap oktatást, és tényleges belelátást a vállalat életébe és a projektekbe is. Ez persze csak a két véglet, vannak köztes állapotok is, de olyan céget nehéz találni, ahol fizetést is kap a gyakornok, fontos projektekben is részt vehet, sőt még oktatáson is részt vehet. Ahogy az ábrán is látszik kis arányban ugyan, de vannak olyan gyakornokok, akik haszontalannak gondolták a gyakorlati munkát.
Végezetül az a kérdés foglalkoztatott minket, vajon a gyakornokok mekkora részének ajánlanak fel állandó állást a szakmai gyakorlat teljesítését követően. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy az egyetemisták és főiskolások alig negyede kap csupán állásajánlatot attól a cégtől, ahol kötelező szakmai gyakorlatát töltötte.
Ha már felajánlották az állandó állást a gyakornok dönthet arról, hogy elfogadja azt vagy sem. Nagyobb részük elfogadja, de vannak, akik nem. A gyakornokok közel fele nem kap állásajánlatot, miután teljesítette szakmai gyakorlatát. Nyilván ezek a cégek az olcsó munkaerő miatt foglalkoztatnak gyakornokokat. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a gyakornokok mekkora aránya kap állásajánlatot.
Jó esetben csak néhány helyre kell jelentkezni ahhoz, hogy megtaláljuk gyakorlati helyünket, de vannak ritkább esetek, amikor 10-20 helyre is be kell adni jelentkezésünket, hogy végül felvegyenek valahova, így akár 3 hónapig is eltarthat.
A nyelvtudás nem csak a munkahelyen fontos, de a diploma alapfeltétele is. Legalább egy középfokú nyelvvizsga nélkül nehéz gyakornoki munkát találni, de persze ez sem lehetetlen. A kutatásban részt vevők 6%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával, mégis felvették őket. Nagy részük azonban 2 nyelvvizsgával is rendelkezik.
A gyakornokok nagy része kap fizetést, de közel 40%-uk nem. Azok közül is, akik kapnak, legtöbben 70.000 forint feletti fizetést kaptak. Sok helyen ahol nincs gyakornoki fizetés, ott oktatásban vehetnek részt a gyakornokok, ami sokszor sokkal többet jelent, mintha havi 70 000 forintért kávét kellene főzniük.
A gyakornokok legnagyobb része hasznosnak gondolta szakmai gyakorlatát, de mint mindenhol itt is akadtak elégedetlenek. Szerencsére ők kis arányban vannak, ezért mondhatjuk, hogy hasznos és új dolgokra számíthattok a gyakornokságtól. Ezen felül még az is lehetséges, hogy állandó állást ajánlanak fel számotokra.
Itt néhány gyakornoki munkára jelentkezni is tudtok.
Készítette: Korpa Krisztina
